A klímaberendezés „az a légtechnikai rendszer, amelyben a levegő összetételét, állapotát – hőmérsékletét, nedvességét és nyomását – állandó értéken kell tartani.” (Menyhárt József)
A mai modern klímakészülékek előfutárai hosszú ideig kizárólag ipari célokat szolgáltak. Feladatuk eleinte nem személyes kényelmi szempontok ellátása, hanem az előállított termékek minőségének megóvása volt. A kezdeti szükségletek elsősorban nem a hőmérséklet-, hanem a páratartalom szabályozására irányultak – a vízgőz lecsapódása ugyanis korábban sok kárt okozott a textilüzemekben, illetve fontos, papír alapú dokumentumok tárolása során is. Nem sokkal később sikerült kivitelezni a hideg levegő csövekben történő keringetését, ami az élelmiszeriparban elősegítette a húsok, romlandó ételek biztonságosabb raktározását.
1902-ben, egy New York-i vállalatban jelent meg az első központi hűtő-fűtőrendszer, ami jelentős előrelépésnek számított a korábbi berendezésekhez képest – egyrészt azért, mert immár a levegő hőmérsékletének megváltoztatására is képes volt, másrészt pedig azért, mert a komfortérzet javításában is szerepet játszott. Utóbbi előnyét kihasználva már nem csupán gyárakban, hanem irodaépületekben, iskolákban, filmszínházakban és nyomdákban is egyre nagyobb igény mutatkozott a készülékekre, amelyek egyre elterjedtebbé váltak, miközben folyamatos fejlesztéseken mentek keresztül.
A klimatizálásnak köszönhetően lehetővé vált a korábbiaknál lényegesen nagyobb üvegfelülettel ellátott kereskedelmi épületek kivitelezése, így egyre több felhőkarcoló épült. Idővel elképzelhetetlenné vált, hogy a szolgáltató intézmények klíma nélkül üzemeljenek, a gépipar fellendülésével pedig a gyártási folyamatok zavartalansága és a meghibásodás lehetőségének csökkentése miatt is szükségessé vált a környezeti hőmérséklet szabályozása.
Magyarországon 1950 körül jelentek meg az első légkondicionálók – először a textil- és nyomdaiparban, valamint a filmstúdiókban –, de csak a 70-es években kezdtek elterjedni. Kezdetben irodaházakban, szállodákban és számítógépközpontokban váltak általánossá, majd az éttermek vendégeinek és a mozik látogatóinak kényelmét szolgálták. A rendszerváltás után hazánkban is fellendült a klímapiac, ma pedig már szinte minden munkahelyen nélkülözhetetlen a klimatizálás.
Manapság a cégeknél használt klímák alapvetően két csoportba sorolhatóak: a gyártósorok, ipari csarnokok technológiai hűtését ellátó, nagy teljesítményű berendezésekre, és az irodák, irodaházak hűtéséért felelős diszkrét működésű készülékekre. Az épületfelügyeleti rendszerek megjelenésével új korszak nyílt a klimatizálás történetében: segítségükkel a berendezések teljesen automatizálttá tehetőek, amitől működésük minden eddiginél stabilabb, ugyanis rendellenes üzemérték-változás esetén a rendszer azonnali értesítést küld a karbantartásért felelős személyeknek.
Így nincs szükség a gyártási folyamatok leállítására, mert a szakemberek az első hibaüzenet megérkezését követően, még idő előtt tárják fel a problémát, amit még azelőtt képesek elhárítani, hogy tényleges üzemzavar lépne fel. A mai, legmodernebb készülékek tehát a meghibásodásra való legcsekélyebb lehetőség mellett, maximális mértékben szolgálják mind a kényelmet, mind a produktivitást.
Felkeltettük érdeklődését? Szeretne árajánlatot kérni? Töltse ki az adott menüpont alatt található kapcsolatfelvételi űrlapot!
Minden mező kitöltése kötelező!